Ami a Karma és átalakulásból kimaradt

Fordította: Kiss Katalin

Az írás folytatása itt olvasható:

http://asztropressz.wordpress.com/2014/03/01/ami-a-karma-es-atalakulasbol-kimaradt/

Stephen Arroyo Asztrológia, karma és átalakulás cimű műve tanulságos könyv volt a számomra, Veress Kinga fordítását pedig élvezetesen olvasmányosnak találtam. Csak amikor az eredeti, angol kiadást is elolvastam, vettem észre, hogy a könyvből, nyilván valami nyomdai hiba folytán, egy egész fejezet kimaradt: a Plútó fényszögkapcsolatairól szóló.

Mivel az én születési képletemben igen hangsúlyos szerep jut a Skorpió és a Plútó princípiumának, valamint a fejezetben tárgyalt fényszögkapcsolatoknak is, ez a rész fokozottan érdekelt – és mivel arra gondoltam, mások számára is hiánypótló lehet, lefordítottam. (A magyar, Bioenergetic kiadó gondozásában, 2000 ben megjelent fordításban még meglévő bekezdések vastag betűsek, ld.208 oldaltól, a többi normál.)

Nap – Plútó fényszögek

Az ilyen fényszögek ahhoz hasonló tulajdonságokat kölcsönöznek, mint amikor a Nap a Skorpióban áll: késztetés önmagunk újraformálására, nagyfokú önfejűség, makacsság, óriási erő, sokszor a hatalom imádata, szándékaink és vágyaink eltitkolása, és olykor szembetűnő könyörtelenség mind másokkal, mind magunkkal szemben. Gyakran sürgetőnek érezzük, hogy cselekedeteinket vagy önmagunkat erőteljes vagy szélsőséges formában fejezzük ki, különösen erőpróbáló aspektus esetén. Számtalanszor érezzük, hogy gyökeresen át kell alakítanunk önmagunkat, és el kell hagynunk a régi, megszokott szokásokat, amelyek már nem felelnek meg eszményeinknek. Úgy tűnik,ez az átalakulás áradó fényszögekkel könnyebben megvalósítható, amint az átalakító folyamat tudatossá válik. Az áradó aspektusok inkább képessé tesznek a zökkenőmentes elengedésre, valamint az élet törvényeinek megértésére, amelyek szerint az elöregedett formáknak meg kell halniuk, hogy az új megszülethessen. Erőpróbáló és áradó fényszögek esetén majdnem mindig egyaránt egy kényszerítő erejű nyomon vezet tudatalattink egy valamiféle, előre nem látható cél felé. Tulajdonképpen a „kifürkészhetetlen” szó szerint jól jellemzi élményeinket, mert ilyen aspektusokkal sokszor tapasztalhatunk „véletleneket” és rejtélyes kapcsolatokat és találkozásokat, amelyek dacolnak minden ésszerű magyarázattal, ám egyértelműen kapcsolódnak valamiféle meghatározott élettervhez. A dinamikus fényszögek majdnem mindig az életünkben időről időre visszatérő erőteljes hatalmi küzdelmekben jelennek meg, és teljes személyiségünk időszakos válságoknak és gyökeres változásoknak van gyakran kitéve – nemcsak önmagunk érzékelése, hanem a hétköznapi életben való önkifejezésünk tekintetében is.

Úgy tűnik, női képletekben gyakrabban nehezebb kezelni ezeket a fényszögeket, mint férfiak esetén, noha a fentebb említett sajátosságok többsége mindkét esetre érvényes. Női képletekben azonban ismételten azt tapasztaltam, hogy ezek a fényszögek nagyon problémás kapcsolatra utalnak az apával és rendszerint más férfiakkal is. Apai részről gyakori a figyelem és a valódi kommunikáció hiánya, ez pedig sérülést okoz a szülöttnek, aki úgy érzi, megfosztották a szeretettől. Többek között talán emiatt választanak maguknak ezek a nők gyakran erős férjet (akár kíméletlen, bűnöző típust is) aki (fantáziáikban) azt az ígéretet hordozza, hogy az erő és szeretet hiteles forrása lesz életükben. Ezek az emberek azonban maguk is hihetetlenül követelődzők és időnként személytelenül részvétlenek, akár oly mértékig is, hogy elüldözik maguktól az oly mélyen sóvárgott szeretetet. Ezek az aspektusok, mindkét nem esetén meglehetősen gyakran hajlamosítanak önteltségre, az alázat pedig ritkán tartozik erényeik közé. Ezért természetesen azoknak, akiknél e planéták dinamikus fényszögben állnak egymással ritkán harmonikusak a közeli kapcsolataik, hacsak nem dolgoznak rajtuk teljes erejükből, az oppozíciók pedig különösen hajlamosítják őket arra, hogy irreális (és tudattalan) elvárásokat támasszanak intim kapcsolataikban. Úgy tűnik, mintha azt akarnák, hogy a másik teljesen más legyen, mint amilyen valójában, és általában azt az üzenetet sugározzák magukból (jóllehet ennek ritkán vannak tudatában), hogy addig nem fogadják el maradéktalanul az illetőt, amíg az teljesen más valakivé nem lett, – ami nyilvánvaló képtelenség. Az ilyen oppozíciók tehát rendkívül gyakran jeleznek komoly csalódásokat a közeli kapcsolatokban. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a Vénusz vagy Hold – Plútó szembenállások esetén is.

Leginkább az erőpróbáló aspektusok azok, amelyek tudatos szinten effajta problémákban nyilvánulnak meg. Mivel a Plútó legalábbis részben tudattalan belső erőinkkel hozható kapcsolatba, úgy tűnik, a dinamikus fényszögeknek ez az ereje és feszültsége szükséges ahhoz, hogy ráébressze az egyént valamilyen belső konfliktus vagy transzformációs igény meglétére. Ezzel ellentétben, jóllehet az áramló aspektusok arra utalnak, hogy az egyén könnyebben alkalmazkodik az élet átalakulásaihoz – már ha egyáltalán tudatában van a benne zajló folyamatnak, a trigon vagy a szextil jótéteményeit és kreatív potenciálját sokan fel sem ismerik és nem is használják ki teljes mértékben. Ilyformán e rész észrevételei főleg a dinamikus aspektusokkal rendelkezők képleteire vonatkoznak

Ezeknek az aspektusoknak és az apával való kapcsolat közötti összefüggéshez érdemes még egy megjegyzést fűzni. Ismételten úgy találtam, hogy nem csupán a Nap – Plútó fényszögek, de a Nap 8. házas(a Plútó háza) radixhelyzete is gyakran jelez mély lelki sérüléseket okozó elválást az apától. Ez az elválás lehet fizikai (amikor egyszerűen nincs jelen, mert elment, meghalt, vagy – meglepően sok esetben – egyszerűen nyomtalanul eltűnt) vagy lelki természetű, amikor is az apa fizikailag jelen volt ugyan, de nagyon távolságtartóan, közömbösen viselkedett a gyerekkel. Néhány esetben ez az apakomplexus az apa idealizálásában és bálványozásában, az irányában táplált irreálisan pozitív érzelmekben nyilvánul meg. Bármelyik esetről legyen is szó, az egyén kényszeresen „csüng” az apján, ami a későbbiekben megnehezíti a jól körülhatárolt, független személyiség kialakítását. Egy másik, megfontolandó szempont az a tény, hogy Charles Jayne kutatásai olyan férfiképletek Nap- Plútó aspektusaira vonatkoznak, akik rendkívül szoros kapcsolatban álltak egy nővel (gyakran az anyával). Valamennyi esetnél meg kell értenünk, hogy a Plútó és a Skorpió által jelölt közelség az elnyelés közelsége, ahol is az egyik személy elnyelődik a másikban, ily módon pedig az, akit elnyelnek (vagy, néhány esetben akár el is emészthetnek) megfosztódik személyes identitásától és magába vetett hitétől. (Jegyezzük meg, hogy az ilyen Plútó aspektussal rendelkező személy egyaránt lehet „elnyelő” és „elnyelt”). Ez a közelség nem hagy teret az egyéniségnek és a valódi növekedésnek, ezért tehát olyan minta, amely bénító akadályt jelent amint az idősödő ember arra törekszik, hogy független, érett egyéniséggé váljon. Ez a fajta közelség sokkal inkább egy szörnyűségesen intenzív karmikus köteléken alapul, semmint valódi szereteten és törődésen, hiszen az igazi szeretet mindig bátorító és támogató, nem pedig birtokló és manipulatív. És mégis, nap mint nap, leginkább a szerelem álcájában, találkozhatunk  a másik személy ilyenfajta manipulálásával és a rajta való személytelen hatalomgyakorlással. Ilyformán az erőpróbáló Plútó – Nap, Hold, Vénusz, Aszcendens  aspektusokkal rendelkezők mindegyike sokat nyerhet ha objektív képet kap valamennyi fontos kapcsolatáról, különösen arról : mit is tettek a szülei valójában, és mik is motiválták ténylegesen vele való bánásmódjukat.

Fordította Kiss Katalin - az írás folytatása itt olvasható:

http://asztropressz.wordpress.com/2014/03/01/ami-a-karma-es-atalakulasbol-kimaradt/