A születés hónapja nem csak életre szóló csak fizikai hatásokkal, de jelentősen meghatározza az egyén úgymond mentálhigiénés állapotát is.
Természetesen a depressziót, és a szuicid hajlamot vették górcső alá.
A kutatások szerint az északi félteke márciustól májusig terjedő időszakában napvilágot látott csecsemők felnőtt korukban veszélyeztetettebbek, akárcsak a déli félteke szeptemberi és novemberi babái.
A legfurább, hogy ezt a pszcihés megbetegedést ők nem a napsütéses órák számával, hanem egy influenza vírussal hozzák összefüggésbe!
A skizofréniára való hajlam szintén mutat némi öszefüggést a születési hónappal: a téli időszakban születő csecsemék később nagyobb eséllyel válnak skizofrénekké.
A február és április közt születő gyerekeket később gyakrabban kezelik szorongásos megbetegedésekkel.
És hogy mi erre a magarázat?
A válasz természetesen a csilagok állásában keresendő. Vagyis attól függően, hogy mely éghajlaton, milyen hónapban születik az ember, teszi meg első lépéseit egy zöldellő kertben vagy a négy fal közt, és attól függően tölti első éveit a szabad ég alatt , vagy a tévé képernyője előtt..
.
Az ébren folytatott tevékenységek pedig, főleg az első években, nagyban meghatározzák az agyszerkezet plaszticitását. (Közismert ugyebár, hogy az agy plasztikus szerv, azaz nem egy állandó minőségű testrész: minden pillanat minden mozzanata nyomot hagy benne, és formálja a barázdákat, életünk végéig.
Vagyis a gyakori ismétlések hatására alakul ki egy-egy barázda, ezzel egy-egy szokás, illetve bonyolult neuro-fizikai kaposolatok sokasága is.
Vagyis a neurtranszmitterek szintjén mérhető a különbség!
Kapcsolódó hírek:
A telihold tehet róla... 3. rész
Csillag Lilla heti horoszkópja november 13-tól
Csillag Lilla megmondja - heti horoszkóp október 2-tól
Lelj otthonra a Holdban